Közös búzanemesítési programot dolgoztak ki Kenyában

Publikálva: 2017. október 9.

„Tudományos workshop magyar génállományon alapuló kenyai felhasználást célző biotikus stressz-rezisztenciára történő közös búza nemesítési program kidolgozására” című kollokviumot rendeztek Kenyában 2017. szeptember 24. és október 3. között.

Az  International Maize and Wheat Improvement Center (CYMMIT) és a kenyai KALRO Szántóföldi Növények Kutatóközpontja által Njoroban immár kilencedik alkalommal szervezett szakmai kurzus célja, hogy megismertesse a résztvevőkkel a búza rozsdabetegségei elleni küzdelem, ideértve a nemesítés és kórokozó meghatározás új lehetőségeit, valamint bemutassa a nemzetközileg alkalmazott szántóföldi kísérletek értékelésének módszertanát. A kurzuson 13 ország, Ausztrália, Bangladesh, Dél-Afrikai Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, India, Irán, Kenya, Magyarország, Nepál, Ruanda és Törökország, összesen 32 kutatója vett részt.

Fotó: Magyarország nairobi-i nagykövetsége

A búza az egyik legfontosabb élelmiszernövényünk világszerte, vetésterülete évente 220 millió hektár, az átlagos termésmennyiség 3,3 t/ha. A búzatermesztők számára az egyik legnagyobb kihívás a globális klímaváltozás következményeként jelentkező szélsőséges időjárási viszonyok, például aszály, valamint az új kórokozók és kártevők által okozott terméskiesés kivédése. A búzának három rozsdabetegsége, szár-, levél- és sárgarozsda ismert, amelyek gazdasági jelentősége az idők során folyamatosan változott és napjainkban is változóban van. Az utóbbi évtizedekben bebizonyosodott, hogy a rozsdabetegségeket okozó kórokozók rendkívül változékonyak. Évről évre egyre újabb és újabb rasszai jelennek meg, amelyek kedvező környezeti feltételek, valamint a betegségre fogékony búzafajta termesztése esetén komoly járványt is okozhatnak. Az 1999-ben Ugandában megjelenő Ug99 szárrozsda rassz azóta is évről évre kisebb-nagyobb járványokat okozva csökkenti az afrikai országok búzatermését. A probléma súlyosságát fokozza, hogy a világszerte nagy területeken termesztett búzafajták fogékonyak az említett Ug99 szárrozsda rasszra.

Fotó: Magyarország nairobi-i nagykövetsége

A CYMMIT, mint a világ egyik legnagyobb búzanemesítési központja ezért célul tűzte ki olyan búzafajták nemesítését, amelyek a stabil terméspotenciál mellett ellenállóak a különböző betegségekkel szemben is. Ennek a munkának az egyik állomása a Njoroban található nemzetközi szárrozsda tenyészkert, ahol 2006 óta 25 országból több mint 500 ezer búzafajta szárrozsda ellenállóságát vizsgálták. A 11 év alatt számos rezisztencia gént azonosítottak, amelyeket nemesítési programjuk során új búzafajtákba építettek be. Nemzetközi összefogás eredményeként a rassz azonosítás területén számos kutatóintézettel működnek együtt. Az előadások során a résztvevők megismerték a kórokozó biológiáját, az új rasszok azonosításának módszertanát valamint a járvány kialakulásának dinamikáját is. 

Fotó: Magyarország nairobi-i nagykövetsége

Az elméleti ismeretszerzés és konzultáció után a tenyészkerti megfigyelések és tapasztalatcserék következtek. Az említett nemzetközi szárrozsda tenyészkertbe a kurzuson résztvevő országok mindegyike küldött búzafajtákat. Magyarországról a szegedi Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Kft. a NAIK Növénytermesztési Osztályának közreműködésével. A kurzus ideje alatt a növények kalászoláskori és virágzáskori első értékelését végezték el. A vizsgált magyar fajták fertőzöttségi értéke 0-50% között változott, azonban az adatok véglegesítésére az érés után kerül sor. 

NAIK

Menü

Főoldal

Navigáció