Megtartották a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2024. évi Tudományos és Technológiai Konferenciáját.
A július 1-jén kezdődött soros magyar EU-elnökség egyik prioritása az Unió versenyképességének növelése, melynek elérésében a kutatás, a fejlesztés és az innováció hármasa rendkívüli jelentőséggel bír. A tudománydiplomácia eszközeivel ezen cél elérését is támogatni kell, - hangsúlyozta Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára a tárca évi Tudományos és Technológiai (TéT) Konferenciáján. A szakmai fórumra 2024. július 1-jén Budapesten, az Óbudai Egyetemen került sor.
Lengyel Miklós kiemelte, a tudománydiplomácia fő feladata, hogy a külképviseletek és a diplomaták segítségével öregbítsék a magyar tudományosság és felsőoktatás jó hírét, és megismertessék a világgal a magyar tudományos eredményeket.
A TéT Konferencia évente megrendezett esemény, amely szakmai fórumot és találkozási lehetőséget biztosít a magyar külképviseletek tudománydiplomáciával foglalkozó diplomatái és a hazai tudományos, kutatási, innovációs élet, valamint a felsőoktatási terület kiemelkedő szereplői számára. A több mint 200 résztvevővel megrendezett tanácskozás célja, hogy olyan kutatási eredményekkel, innovációs projektekkel ismertesse meg a diplomatákat, melyeknek külpiaci hasznosítására is sor kerülhet, konkrét termékek, eljárások, know-how-k vagy licenc formájában. A TéT Konferencia ezáltal elősegíti a magyar kutatók, fejlesztők, innovátorok nemzetközi kapcsolatépítését és külpiacra lépését.
Az idei évi rendezvény középpontjában a magyar űrkutatással és a magyar innovációval kapcsolatos témák voltak. A konferencián köszöntőt mondott Prof. Dr. Kovács Levente az Óbudai Egyetem rektora, előadást tartott Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár a Kulturális és Innovációs Minisztériumból, Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója, Dr. Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, valamint Dobos Gábor, a Tempus Közalapítvány nemzetközi felsőoktatási fejlesztési igazgatója is.
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a magyar űrkutatás helyzetét elemezve nagy jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Unió az utóbbi időszakban felismerte, az európai űrkompetencia megerősítése kiemelt fontosságú. Magyarország a soros EU-elnökség időszaka alatt szeretné elérni többek között az európai űrkompetenciák megerősítését is. A miniszteri biztos felidézte, hogy a HUNOR Magyar Űrhajós Program révén hazánk negyven év után küld ismét űrhajóst a világűrbe. A konferencián felszólalt Kapu Tibor, a HUNOR magyar űrhajós program kutatóűrhajósa és Cserényi Gyula, a HUNOR magyar űrhajós program tartalékos kutatóűrhajósa is.
Dr. Rodek Nóra, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) külpiaci igazgatója az ügynökség feladatairól és szolgáltatásairól számolt be, kiemelve a hazai kutatói és vállalkozói utánpótlás erősítését, a kutatási eredmények piacra vitelének elősegítését, valamint az innovatív projektek és start-upok validációját és piacra lépésük elősegítését, mint fő célkitűzéseket.
Az utánpótlásképzés jelentőségére és új lehetőségeire hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központ igazgatója is, aki előadásában bemutatta az intézményt és a Nemzeti Tudósképző Akadémia programot. A programot négy magyarországi egyetem (Semmelweis Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem) összefogása segíti.
A TéT Konferencia keretében bemutatták a KKM Smart Hungary 2.0 utazó kiállítását. Szemerey Samu, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás 24 magyar innovációs projektet, fejlesztést ismertet multimédiás eszközökkel, négy területre összpontosítva: ezek az intelligens otthonok, épületek és városok; az intelligens mobilitás; az intelligens egészségügy, orvostudomány és sport; valamint az intelligens mezőgazdaság és ipar. 2024 második felében több európai városban, egyebek mellett Ljubljanában, Münchenben, Marosvásárhelyen és Pozsonyban is látható lesz az utazó kiállítás.
A délutáni szakmai panelbeszélgetéseken a résztvevők többek között az elektromobilitás helyzetét meghatározó tényezőket, a magyarországi innovációkat, valamint a magyar EU-elnökség K+F+I prioritásait vitatták meg.
Az elektromobilitás témájához kapcsolódva Vanek Bálint, a HUN-REN SZTAKI igazgatóhelyettese ismertette az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium tevékenységét. Az előadás során az igazgatóhelyettes kihangsúlyozta a Laboratórium azon törekvését, hogy „tárgyiasítsa” az innovációkat; nemcsak publikálással foglalkoznak, hanem szabadalmakat is felterjesztenek. Az autonóm járművek kérdésköréhez kapcsolódva Dr. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője kiemelte, hogy az új akkumulátoripari beruházások 80%-a hasznosul az elektromobilitásban, ami fontos Magyarország számára is, hiszen egyrészt segíti a klímasemleges gazdaságra történő átállást, másrészt az akkumulátoripar hazánk számára kiemelt gazdasági szektor.
Nagy-Rébék Ferenc főosztályvezető a Kulturális és Innovációs Minisztériumból, Dávid Ágota brüsszeli tudományos és technológiai szakdiplomata és dr. Schenk Borbála főosztályvezető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részéről tájékoztatást adott a magyar EU elnökség K+F+I prioritásairól és az elnökség idejére tervezett KFI rendezvényekről.