A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöki delegációjának a Dombes-vidéken tett hivatalos látogatásához a NAIK Halászati Kutatóintézetének igazgatója csatlakozott, valamint megbeszélést folytatott a francia alkalmazott kisállat-tenyésztési és halászati kutatóintézet (ITAVI) igazgatójával, Anne Richard asszonnyal.
Az előzetes várakozásokkal összhangban a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, valamint a NAIK Halászati Kutatóintézet delegációjának franciaországi útja több eredménnyel is járt. Egyértelmű ugyanis, hogy a magyar és francia tógazdasági akvakultúra hagyományainak közös európai gyökerei vannak és bár az elmúlt évtizedekben a két ország ágazata más-más pályát járt be, mindenképp tanulságokkal szolgál a franciaországi akvakultúra jelenlegi helyzete, az elmúlt 15-20 évben történt változások és annak jövőképe.
A meglátogatott Dombes vidéki tógazdasági rendszer, amely Franciaország legjelentősebb tógazdálkodással foglalkozó területe közel 10 000 ha halastóterülettel, regresszív pályán mozog. A legnagyobb problémát a szűk piac és az ehhez kapcsolódó alacsony pontyár jelenti. Emellett komoly gondot jelent a – vélhetően legalább részben a klímaváltozással összefüggő - vízhiány, a munkaerőhiány, valamint a természetvédelmi korlátozás.
Hasonló jellegű problémákkal küzd a magyar tógazdasági szektor is, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a termelés volumene itt inkább kismértékben növekedő volt. Ugyanakkor a francia tapasztalatok fontos információt biztosítanak a hazai ágazat számára a fenntartható fejlesztési stratégia meghatározásában.
Szintén fontos eredménye volt a látogatásnak a szakmai szervezetekkel (syndicat des Etangs de Dombes, APPED, Chambre Agriculture de l’Ain) történő kapcsolatfelvétel. A rendkívül konstruktív légkörben zajló megbeszélések eredményeként körvonalazódik a két ország közös fellépése a tógazdasági akvakultúra komplex gazdasági, természeti, vízgazdálkodási és társadalmi értékeinek Európai Uniós elfogadtatása érdekében, illetve ezen értékhalmaz támogatásának beépítésére a 2020 utáni ETHA keretbe. Az elhangzottak értelmében a magyar fél hamarosan megküldi javaslatait a francia partnereknek, majd a közös álláspont kialakítása után megkezdődhet más országok, várhatóan támogató szakmai szervezeteinek megkeresése és a brüsszeli lobbitevékenység.
A francia fél – mind a termelői szövetségek, mind az ITAVI kutató intézet – részéről erős igény mutatkozik a magyar tapasztalatok franciaországi hasznosítására. Ennek egyik iránya a tógazdasági technológia fejlesztése, míg a másik a tógazdasági termelés komplex értékeinek mérése, társadalmi elfogadottságának erősítése.
A magyar és francia szakmai szereplők már létező, de inkább közvetett együttműködésének szorosabbra fűzésével európai szinten is nagyobb hangsúlyt lehet adni az édesvízi haltenyésztésnek különösen annak fényében, hogy a tengeri halászat jövője a tengerek ökoszisztémájának romlásával egyre komolyabb kérdéseket vet fel, melyek egy részére az édesvízi akvakultúra fejlesztése érdemi választ adhat. További együttműködési lehetőség a földrajzi eredetvédelem és a minőségi árujelzők területe, mivel magyar és francia oldalon egyaránt felmerült ezek fontossága és szükségessége.