2024. november 8-án került sor Berlinben Krausz Ferenc Nobel-díjának megünneplésére a berlini magyar nagykövetségen. A rendezvény a KKM Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztály támogatásával, a berlini Gábor Dénes Tudományos Társaság, a Nagykövetség, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium közös szervezésében valósult meg.
A programnak kettős célja volt: a professzor Nobel-díjának, valamint a Magyar Tudomány Napjának megünneplése.
Krausz professzort Berlinben a nagykövet mellett, Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Prof. Dr. Szabó Gábor ügyvezető igazgató, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet ügyvezető igazgatója is köszöntötte.
A Németországban élő Krausz Ferenc a München melletti Garchingban működő Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizika tanszékvezető professzora, az MTA külső tagja. Kutatóintézet-vezetői munkája mellett folyamatosan támogatta és támogatja jelenleg is a magyar-német tudományos kapcsolatok bővítését.
Krausz professzor az ünnepségen „Betekintés az orvostudomány jövőjébe” címmel tartott előadást. Számára kiemelten fontos cél az orvostudomány jövője, valamint annak fejlődési irányai. A szakmai kihívások óriásiak, ebben kiemelt szerepe van az attoszekundumos lézerkutatásnak, illetve méréstechnikának, amelynek segítségével megfigyelik az elektronok mozgását. A professzor bemutatta a magyarországi Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting/CMF) által a németországi Ludwig-Maximilians-Universität München, valamint a Max Planck Institute of Quantum Optics intézettel együttműködésben fejlesztett technológiát, amely az ő és kutatótársai által megalkotott attoszekundumos lézerpulzusok segítségével várhatóan képes egyszerű vérminták mesterséges intelligenciával támogatott elemzésén keresztül előrejelezni a négy legjelentősebb halálokot jelentő, nem fertőző megbetegedést. Krausz professzor kiemelte, hogy 15-20 évvel tovább élhetnek az emberek, ha időben felfedezik a problémájukat, amelyet az emberi vér szerkezetének kutatásával mutatnak ki. Az emberi vér sok mindent elárul a betegségekről, sokat lehet a vérszerkezetből következtetni. hangsúlyozta a professzor. Nincs két ember a Földön, akiknek a vérszerkezete hasonló, mindannyian különbözőek vagyunk - tette hozzá. Hosszú távú kutatásokról van szó, mivel 7 évig kell gyűjteni a vérmintákat egy emberről. A vérminták vizsgálata lehetővé teszi a betegségek korai felismerését, ez a célja a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központnak is.
Krausz professzor bemutatta a „Health for Hungary – Hungary for Health (H4H)” programot is, amelynek keretén belül 10 évig kell venni a vérmintákat, és 15 ezer beteget, illetve vérmintát vizsgálnak 10 éven keresztül. Elsősorban a rák ellen, de más betegségek ellen is lehet a módszerrel küzdeni, a népbetegségek jó részét előre lehet diagnosztizálni - emelte ki a professzor, hozzátéve, hogy a preventív orvostudomány megvalósítása a fő cél.
A rendezvényhez kapcsolódóan a Gábor Dénes Tudományos Társaság megtartotta éves közgyűlését, amelynek díszvendége Krausz professzor volt, aki alapító tagként aktívan közreműködött a berlini nagykövetségi székhelyű, magyar és német tudósokat tömörítő Gábor Dénes Tudományos Társaság megalapításában 2012. februárjában, jelentős anyagi forrásokkal támogatva a Társaság elindítását.
