2024. december 17-én Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató az Osztrák Tudományos Akadémián találkozott Szilágyiné Bátorfi Edit bécsi nagykövettel, valamint az Osztrák Tudományos Akadémia elnökével, Heinz Faßmann-nal.
A beszélgetés legfőbb témája az európai kutatás-fejlesztés aktuális helyzete, valamint annak osztrák és magyar vonatkozásai voltak.
A találkozót követően Krausz professzor a bécsi Tudományos Akadémián (ÖAW) „Molekuláris 'szívverések' az orvostudomány jövőjéért” (Molekulare 'Herzschläge' für die Zukunft der Medizin) címmel tartott előadást.
Interaktív előadásában elmesélte, hogy hogyan kutatta az elektronok mozgását, majd a korábbi felfedezéseket felhasználva hogyan sikerült azok mozgását megjeleníteni. Elmondta, hogy kutatásának áttörése az attoszekundumos lézerimpulzus volt, amely lehetővé tette az elektronok mozgásának ún. "lefotózását". Az attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliomodrésze, és az elektronok mozgását ebben az időléptékben lehet megfigyelni. Az ultrarövid lézerimpulzusok lehetséges alkalmazásai sokrétűek, az ultragyors, lézerrel vezérelt elektronikus áramköröktől kezdve, a kémiai folyamatok pontos elemzésén át az innovatív diagnosztikai eljárásokig. Krausz Ferenc előadásában az új technológia orvostudományban való alkalmazását emelte ki.
Az attoszekundumos lézerekkel kapcsolatos kutatások végül azt az ötletet adták, hogy a vér elemzése is lehetséges ultrarövid lézerimpulzusok segítségével, és így esetleg a betegségek nagyon korai stádiumban történő felismerésére is kiválóan alkalmas lehet az eljárás.
A professzor bemutatta a magyarországi Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting/CMF) által a németországi Ludwig-Maximilians-Universität München, valamint a Max Planck Institute of Quantum Optics intézettel együttműködésben fejlesztett technológiát, amely az ő és kutatótársai által megalkotott attoszekundumos lézerimpulzusok segítségével várhatóan képes egyszerű vérminták mesterséges intelligenciával támogatott elemzésén keresztül előrejelezni a négy legjelentősebb halálokot jelentő, nem fertőző megbetegedést.
A professzor szerint a vérben található molekulákban megfigyelhető elektronmozgás alapján molekuláris ujjlenyomatot lehet készíteni. A vérminták vizsgálata lehetővé teszi a betegségek korai felismerését, ez a célja a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központnak is.