Fiume a horvát-magyar kiegyezés idején címmel történészi, jogtörténészi konferenciát rendeztek 2023. szeptember 15-16-án a Rijekai Egyetem Jogi Karán. A magyar és horvát (jog)történeti kutatás jeles képviselőit felvonultató tanácskozás célja az volt, hogy megvitassa a Fiume egykori jogállásával kapcsolatos kérdéseket.
Dr. Demcsák Csaba Magyarország zágrábi nagykövete megnyitójában hangsúlyozta: a dualizmus korszakában a kikötőváros fejlődésében olyan eredmények születtek az infrastruktúra, az ipar és a kultúra területén, amelyek ma is értékek. Kiemelte a szakmai fórumok jelentőségét a tájékozatlanság leküzdésében és egymás álláspontjainak megismerésében. Fiume városának képviseletében Sandra Krpan polgármester-helyettes és a Fiumei Jogi Kar dékánja, Vesna Crnic Grotic is üdvözölte a konferencia megrendezését. Prof. Badó Attila, a szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetének vezetője is méltatta az esemény jelentőségét.
A konferencia történettudományi részében számos, mind a magyar, mind a horvát történettudomány számára új kutatáson alapuló eredményt ismertettek az előadók. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete részéről Sokcsevits Dénes mellett, Eszik Veronika tudományos munkatárs és Ress Imre nyugalmazott tudományos főmunkatárs vettek részt. Előadást tartott Ordasi Ágnes, az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársa, valamint jogászprofesszorok, köztük Juhász Imre és Horváth Attila alkotmánybírók. A Fiumei Egyetem Jogi Kar és a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia – Fiumei Regionális Bizottság (HAZU Rijeka) részéről prof. dr. sc. Željko Bartulović és dr. sc. Maja Polić voltak a fő előadók.
A konferencia történeti-közjogi kérdések tisztázását segítette elő. A jogász előadók magyar és horvát részről ismertették Fiume jogállásának alakulását, államjogi hovatartozásának kérdéseit Mária Terézia korától 1918-ig, illetve 1921-ig, amíg Magyarország kormánya a trianoni békeszerződést elismerve lemondott Fiuméről, az akkor még ismeretlen végleges tulajdonos javára. Juhász Imre alkotmánybíró mutatta be a jogforrás eredeti szövegét, amelyben ez a megfogalmazás áll, ugyanis 1921-ig nem dőlt el, hogy Fiume Olaszországhoz, vagy a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztálya által is támogatott tanácskozást a zágrábi Liszt Intézet online közvetítette Facebook oldalán. A szervezők a konferencián elhangzott szakmai előadásokat külön kiadványban is megjelentetik, amely hivatkozási alap lehet a történelmi félreértések tisztázásához.