Habsburg György utazó nagykövet 2017. szeptember 27-én előadást tartott a manilai De La Salle Egyetemen a Kiegyezés 150. évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen. Az előadás másnapján az utazó nagykövet megbeszéléseket folytatott a fülöp-szigeteki Vöröskereszt vezetőjével, Richard Gordon szenátorral és tájékozódott az ország helyzetéről.
Habsburg György utazó nagykövet a Habsburg-Magyar Kiegyezés 150. évfordulója alkalmából megrendezett előadás és megemlékezés fővendége volt. 2017. szeptember 27-én nagy közönség előtt előadást tartott a manilai De La Salle Egyetemen. Az előadás másnapján az utazó nagykövet megbeszéléseket folytatott a fülöp-szigeteki Vöröskereszt vezetőjével, Richard Gordon szenátorral és tájékozódott az ország helyzetéről, különös tekintettel a drogproblémára, a manilai érsek hivatalában.
A rendezvény alapvető koncepciója volt, hogy a 150. évvel ezelőtti eseményre való megemlékezés mellett egy tartalmas, helyi politikai aktualitásokra is reflektáló, a közönség számára releváns szakmai diskurzus létrehozása volt. Ebben a szellemben a rendezvényt a politikatudományi, jogi, nemzetközi jogi, nemzetközi kapcsolatok és rokon szakirányokon tanuló hallgatók és kutatók számára hirdették meg „A Talk on Federalism – Lessons from the Austro-Hungarian Compromise” címmel. A téma helyi aktualitását adta, hogy a 2016. júniusában beiktatott Duterte-kormány egyik kiemelt terve a Fülöp-szigetek föderális átalakítása, amely révén pacifikálnák az évtizedek óta forrongó, lázongó Mindanao szigetet.
Yuchengco előadótermében teltház mellett zajlott az előadás több száz diák és vendég részvételével. Az eseményen az utazó nagykövet mellett felszólalt Dr. Michael J. Broughton, az egyetem alelnöke és Dr. Bencze József nagykövet is. A vendégek között jelen volt Aaron J. R. Veloso, az Elnöki Hivatalt vezető miniszter főtanácsadója valamint a Monarchia utódállamai közül a cseh nagykövetség ideiglenes ügyvivője.
Habsburg György utazó nagykövet előadásában ismertette a kiegyezés történelmi-politikai hátterét, menetét és következményeit. A dualista rendszer működéséről szólva kiemelte a legfontosabb tanulságokat, amelyek a biztosították a két országrész békéjét, dinamikus fejlődését, áhított kellő függetlenségét. Hangsúlyozta, hogy egy jól működő szövetségi rendszerben elengedhetetlen egy felső – szupranacionális – vitarendezési struktúra létezése, legyen az egy személy, mint az uralkodó vagy egy jogi intézmény. További tanulság, hogy a közös, szövetségi intézmények, mint amilyen a közös pénzügyek, hadsereg és külügyek voltak pontosan meghatározott, rendszeresen felülvizsgált célok tudatában működtek, míg a két államnak közel teljes önállósága volt egyéb ügyekben. Rámutatott, hogy a szuverenitás egyes elemeinek átruházása manapság korántsem annyira új vagy szokatlan, mint a 19. század közepén volt: regionális integrációs szervezetek, mint pl. az EU, egyre több olyan jogosítvánnyal rendelkeznek, amelyek korábban csak nemzetállamokat illettek meg. Az érem másik oldala a szubszidiaritás, amihez viszont nagyon fontos a megfelelő háttérrel és erőforrásokkal rendelkező kisebb, közigazgatási-politikai egységek megléte.
A nagykövet az előadás legfontosabb tanulságaként kiemelte, hogy mind állam berendezkedés működéséhez, működtetéséhez elengedhetetlenül fontos a joguralom, a jogállamiság, amely nélkül a legjobb szándékú kisérletek is káoszba és anarchiába fulladnak. Az előadó féltucat kérdésre válaszolt az előadás után, amelyek közül több a fülöp-szigeteki föderalizációs tervekkel vont párhuzamos. Habsburg György válaszaiban kiemelte az előadás legfontosabb tanulságát, mely szerint elengedhetetlen a jog uralma és a jól meghatározott célokért működő közös intézmények rendszere.
KKM