2025. május 19-én került sor az Eszéki Főkonzulátus által kezdeményezett és az eszéki Strossmayer Egyetem Történelem, valamint Horvát Nyelv és Irodalom Tanszékével közösen szervezett kerekasztalbeszélgetésre magyar és horvát történészek és irodalomtörténészek részvételével.
A „Reneszánsz kultúra és reformáció Magyarországon és Horvátországban a XV. és XVI. században” című esemény a harmadik volt a sorban a tavalyi Otto von Habsburgról és a Pacta conventaról szervezett beszélgetések után. Az eseményt elsősorban eszéki történész és irodalom szakos hallgatók számára rendezte a főkonzulátus annak érdekében, hogy bemutassák számukra az évszázados összefonódásokat, amelyek a két nemzet sok évszázados szomszédságából adódtak. Az elkezdett sorozatot az őszi félévben is folytatni szeretné az Eszéki Főkonzulátus.
A beszélgetés résztvevői Kasza Péter professzor, a Szegedi Tudományegyetem BTK Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszékének vezetője, Ács Pál, professzor emeritus, Luka Špoljarić, a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense, valamint Tomislav Matić, a zágrábi Horvát Történeti Intézet Középkori Történelem részlegének munkatársa voltak. A beszélgetést Stanko Andrić, a Horvát Történeti Intézet Szlavónia, Szerémség és Baranya részlegének kollégája vezette.
A beszélgetés során az előadók a két ország történelmének néhány fontosabb aspektusát tekintették át, különös hangsúlyt fektetve a kulturális és az irodalmi aspektusokra. A XV. század tekintetében a figyelem a reneszánsz és a humanizmus megjelenésén és korái fázisán volt Magyarországon és Dalmáciában Mátyás király uralkodásának idején. Kiemelt helyet kaptak a vitában olyan prominens személyiségek, mint Vitéz János esztergomi érsek, Janus Pannonius költő és pécsi püspök vagy Miklós modrusi püspök, olyan egyének példájaként, akiket többé-kevésbé a humanista jelzővel lehet illetni. A XVI. század tekintetében a panelisták két kortárs történetíró, Brodarics István és Szerémi György személyét és munkáját elemezték.
A kerekasztal-beszélgetésen elsősorban az eszéki egyetem történelem és irodalom szakos hallgatói vettek részt (40 fő). Az esemény hozzájárult ahhoz, hogy a diákok megismerjék a tárgyalt korszak néhány történelmi és irodalmi vonatkozású aspektusát, és tudatosuljanak bennünk a magyar-horvát összefonódások.
A projekt a KKM tudománydiplomáciai keretének támogatásával valósulhatott meg.