A magyarországi intenzív akáctermesztési technológia transzferét és az akác szélsőséges pedoklimatikus környezettel szembeni alkalmazkodását vizsgáló kutatási együttműködést támogató és a Tudománydiplomáciai Főosztály által is támogatott projekt keretében Borovics Attila, a NAIK-ERTI igazgatója tett látogatást Algériában, melynek során felkereste a Tlemcen környékén beállított akác kísérleti parcellákat, egyeztetett az INRF kutatóival, helyi szakigazgatási vezetőkkel, valamint agrárerdészeti projektekben érdekelt vállalkozás (Boublenza Kft) tulajdonosával is egyeztetett.
A NAIK-INRF együttműködés keretében az algériai partnernek 2017 januárjában átadott 4 kg akác vetőmagból az INRF és a vele együttműködő megyei erdészeti igazgatóságok még abban az évben jelentős mennyiségű csemetét neveltek, amiket 2018 tavaszán telepítettek el jelentős pedo- és agroklimatológiai sokszínűséget mutató termőhelyeken (Bainem, Tenes, Sétif, Jijel, Tlemcen, Ain Temouchent, Naama). Törekedtek az egységes agrotechnika alkalmazására, ezen beül a 2,5x1 méteres térállásra, azaz a 4000 tő/ha növénysűrűségre. A magyarországi technológiát követve az elültetett csemetéket azonnal visszavágták, a nyár folyamán elvégezték a hajtásválogatást, egyes termőhelyeken szükség szerint júliusban és augusztusban kiegészítő öntözést alkalmaztak.
A Tlemcen közelében megtekintett kísérleti parcella Mansourah község területén található, a telepítés évében kivételesen sok, 600 mm csapadék hullott, a sokéves átlag ezzel szemben csak 450 mm, ennek alapján a besorolása szemiarid, a 855 m-es tengerszint felötti magasság miatt „hűvös” téllel jellemezhető. A klímaváltozás hatása azonban itt is érződik: míg korábban telente 10-15 nap is esett a hó, mostanában legfeljebb három havas nap van egy évben. Az 500 m2-es parcellát 2018. március elsején ültették, az eredési arány 70%, a növények átlagos magassága a telepítést követő év júniusának közepén 60 cm. A növényegészségügyi állapot jónak mondható, egyes csemeték friss hajtásain levéltetű-populációkat lehetett megfigyelni, ami elsősorban az aszályos időjárással hozható összefüggésbe. A Naama közelében telepített parcella még a tlemceninél is szélsőségesebb körülmények között került beállításra, a faiskolában látott, vélhetően gyökérsarjakról fejlődött egyedek viszont azt mutatják, hogy a magyar genetikai anyagból származó növények még itt is képesek megtalálni az életfeltételeiket.
Tlemcen megye erdészeti szakigazgatási vezető hangsúlyozta, komoly reményeket táplálnak a NAIK ERTI-vel és algériai partnerével, az INRF-fel való szorosabb együttműködés iránt, elsősorban az akác meghonosítása, az agrárerdészet és az ezekkel kapcsolatos jó gyakorlatok megosztása terén.
Az első év tapasztalatait az algériai partnerek ígéretesnek tartják, természetesen tisztában vannak azzal, hogy egy év tapasztalatai még egyéves kultúrák esetében sem alkalmasak következtetések levonására, fás fajok esetében még annyira sem. Ezzel együtt bizakodók és azt tervezik, hogy további bio- és pedoklimatikus zónákban is létesítenek akác kísérleti parcellákat, tovább gyarapítva az akác adaptációjával kapcsolatos ismereteiket. Az első telepítések tapasztalatait felhasználva és a tapasztalatokból tanulva olyan ültetvényeket is telepíteni szándékoznak, amik már a magyarországi intenzív ültetvények példáját követik, cél az Algériában történő adaptáció vizsgálata.
A partnerek hangsúlyozták, hogy kifejezetten a NAIK ERTI-vel kialakított, az FM és a KKM TDF támogatásával megvalósított csereprogramoknak köszönhetően sikerrel pályáztak a DGRSDT (az NKFIH algériai megfelelője) projektfelhívására és nyertek azzal a három éves projekttel, aminek keretében a faipar szempontjait követve mérik fel az akác növekedési potenciálját. A munka részét képezi az országban szétszórtan található, idős (esetenként a XIX. század végén telepített) egyedek, fasorok felmérése, az akác fejlődésének vizsgálata különböző bio-geográfiai körülmények között és a faj számára legalkalmasabb termőhelyek meghatározása.
KKM